Névnap

Ma 2017. július 23., vasárnap, Lenke napja van. Holnap Kinga és Kincső napja lesz.

Fejlesztések a faluban

Banner
Banner
Banner
Banner
Főoldal Apátiról Múltunk és Jelenünk

Múltunk és Jelenünk

Nevének előtagja Olcsva szomszédságára utal, az Apáti pedig az apát birtokát jelenti. Olcsva határában ugyanis a XIII. században egy apátság volt, amikor megszűnt, a beregszászi ferencrendiek és domokosok kapták meg a birtokot. Az apátság monostora a tatárjáráskor pusztult el, helyén azonban község alakult és Apáti néven a XVI. századig külön élt.

1573-ban már a szomszédos Olcsva után Olcsva-Apátinak hívták. A község 1335-ben királyi ítélettel az Őry családé lett, 1339-ben a Károlyiak, valamint az Ónodi Czudarok birtoka volt, akik a maguk részét a Kaplony nemzetségnek engedték át. 1403-ban az Anthimi család kapta, 1459-ben Szentpéterszegi Angelo zálogbirtoka volt. 1462-ben a Károlyiak megvásárolták a Nadabi család itteni jószágát, 1470-ben pedig a Malomvízi Kendeffyektől vettek zálogba bizonyos részeket. 1472-ben a Vetésieket iktatták birtokba. A története egyébként Olcsváéval szinte végig azonos, a XIV. századtól a XIX. század derekáig legnagyobb birtokosai a Károlyiak voltak.

Szatmár vármegye katonai leíróitól tudjuk, hogy 1782-85 között közvetlenül a falu mellett ritkás gyümölcsfákból állt az erdő, északra és a Tisza felé elegyes volt, de többnyire tölgyfák alkották. A falu közelében és a tőle északra lévő Giliszka és a túloldali, Bojtova nevű mocsara sohasem száradt ki. Minden itteni víz könnyen megáradt. A Szamos 50-100 lépés széles, nagyrészt homokos medrű, iható vizű volt. A Csorgó patak kelet felé folyt, aztán eltűnt a Tiszában, ám Panyola felé (északra) 20-30 lépés széles, részben kavicsos, részben homokos medrű lett.

Fényes Elek a Geographiai szótárában ezt írta róla: Olchva-apáti két magyar falu Szatmár vármegyében az itt egyesült Kraszna és Szamos vizei mellett oly formán, hogy Olcsva a Kraszna és Apáti a Szamos partjára esik. Olcsvában van 545 lakos, Apátiban 596 lakos. Szántóföldjeik igen termékenyek, rétjeik kétszer kaszálhatók, de a legelő nem tágas. Makkos erdeje és gyümölcsösei vannak. Földesúr a gróf Károlyi nemzetség.

Szatmár vármegye monográfiájából a XX. század eleji állapota tárul elénk: Olcsvaapáti kisközség a Szamos partján, 155 házzal és 849 lakossal. Határa 1824 hold, a dűlőnevek közül érdekesebbek: Bákánygerecse, Kerecset kert, Bojotva. Nagybirtokosa nem volt.

 

Összeírás Olcsvaapátiról 1864-ben Mizsér Lajos könyvéből (pdf)

 

A most 1097 hektáros községünk egyutcás, amelyből több kisebb zsákutca nyílik; a soros, vagy keresztcsűrös elrendezésű telkeken 163 lakás áll. A 2001-ben történt népszámlálás adatai szerint községünkben 335 lakos főként mezőgazdasági termelésből él. Jellegzetes terményünk a nemtudom szilva. Népsűrűségünk 30,45 fő négyzetkilométerenként. Községünk 1992-ben Panyolától vált el.